Schumann rezonancia és a tobozmirígy

2016.04.01 23:58

A Schumann rezonancia a föld elektromágneses mezőjének a frekvenciája. A föld mágneses mezőjében bekövetkező változások hatnak a melatonin és szerotonin termelésére a tobozmirigyben, valamint befolyásolják az agytörzs acetilkolin szintjét.

„Schumann-rezonanciáknak nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciáit, amit a zivatartevékenység során keletkező villámok keltenek. Nevüket leírójukról, Winfried Otto Schumann fizikusról kapták, aki 1952-ben matematikai úton levezette létezésüket. A jelenség elsősorban a kontinensek trópusi régióira koncentrálódik, de az egész bolygó légkörére jellemző.

Bármely más bolygón előfordul, ahol villámlás és ionoszféra található, de a jellemző frekvenciák a bolygó méretétől, a mágneses tér erősségétől és az ionoszférától is függenek, ennek megfelelően a földiétől eltérőek. A Föld esetén a Schumann-rezonanciák frekvenciája az ELF tartományba esik, a sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz, 14,1 Hz és 20,3 Hz.

A Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 1893. szeptember 28-i számában beszámolt a British Association for the Advancement of Science üléséről. Ezen George Francis FitzGerald fizikaprofesszor többek között a következő megjegyzéseket tette:

 

1. „Az a hipotézis, hogy a Földet, mint elektromosan vezető testet egy nem-vezető réteg veszi körül, nem felel meg a tényeknek. Az atmoszféra felső rétegei valószínűleg jó vezetők.”

2. „Feltételezhetjük, hogy a villámlások alatt a levegő képes az [elektromágneses] zavarok továbbítására.”

3. „Ha az északi fény magasságát 100 km-re becsüljük, akkor a rezgés periódusideje 0,1 s.” A 0,1 s periódusidőből 10 Hz-es frekvencia adódik."
Következtetés

A lecke, amit meg kell tanulnunk ezekből a kísérletekből az az, hogy meg kell találni az energetikai egyensúlyt a Földdel és a nappal, mert minél inkább eltávolodunk a természettől, annál inkább nincs egyensúly a testben, s ahhoz, hogy a tobozmirigy optimálisan működjön el kell érni mind a külső és belső egyensúlyt egyaránt.

Forrás; Gréasai